Ha igaz a hír akkor totál ki fogok borulni. Szokásos nyári programunkat nyomjuk, hosszú utazás után nagyszülő gazdiknál tengetem az időt a kisgazdikkal meg az új haverokkal, míg vörös gazdi, Jean-Luc otthon élvezi a nyugalmat, meg hogy szolgák hada jár hozzá és csak vele, csakis vele játszanak, foglalkoznak.

 Annyi élményem van, hogy azt se tudom hol kezdjem. Zuluval, a hiperaktív fekete óriással fürödtünk a Balatonban, felástuk az egész kertet, az összes homokot pedig behordtuk a házba, és annyi fenyőgyantát sikerült magunkra kenni, hogy fodrászhoz kellett menni. Zulu nagy küzdő, ha bezárnak minket akkor nagy munkába kezd és csak kaparja és kaparja az ajtót. Szerintem egyszer sikerül neki teljesen átkaparni magát. Néha tart egy kis ...

Tudom, hogy holnap elutaztok és már csak ez hiányzott, de legalább velem töltitek mind az éjszakát. Jó, én se örülök, hogy ketrecbe zárva kórházi szagok mellett kell lennünk, de nézzétek a jó oldalát. Együtt vagyunk, van időtök végigondolni, hogy mi mindent kell még bepakolnotok és amúgy is mindig tiszta bolondok háza mikor készülődtök, most milyen nyugi van, nem? Amúgy meg nem tehetek róla, minek engedtél ki este a házból. Gondolom jó hangos lehetett a visításom, mert rohantatok mind. Na jó, azt tisztázzuk le, hogy én vagyok az erősebb egyébként és az a „párduc”, aki rám támadott sokkal rosszabbul néz ki. Ő kezdte a veszekedést azzal, hogy az utcánkba jött, nem hagyhattam, hogy itt töltse az éjszakát. Arra meg végképp nem ...

Be kell valljak valamit. Nősténygazdi nem normális. Arra kért, hogy friss sztorikat írjunk mostmár, mert olvasóink számára unalmas már a beilleszkedés, az elszökés és az egyéb szobatisztasági problémák, bár azzal néha még van némi nézeteltérés.

Szóval felnőttünk. Én már harmadik éve, vörös gazdi, Jean-Luc pedig öt éve családtag és uralkodó. Szóval körülbelül egy évi sztorit és kalandot átugrunk, hogy az új tagokkal, új sztorikat írjunk nektek szeretettel.

Mondjuk több okból is egyet kell értsek nőstény gazdival. Új arcok kerültek a családba, új történetekkel. Na nem őrültek meg szerencsére teljesen, maradtunk ketten a családban, csak a nagyszülő gazdiknál lett némi változás a létszámban. Bizsut már ismeritek, ...

Megint itt van ez a fehér szőrpamacs. Nem értem. És mindig hoz magával egy csomó embert. Úgy teszek, mint aki észre se veszi, bújik hozzám, bögdös, meg szagolgat, de már a múltkor is próbáltam nem tudomást venni róla. Nem veszi a lapot, képes volt a kertben meg megkergetni. Úgyhogy el is mentem a szokásos utamra, hátha mire visszajövök eltűnik. Nem tudom hol születtem, azt se tudom ki vagyok, illetve egy ideje már bizsu néven ordibálnak utánam.

 Egyik nap sétáltam, sétáltam, kinyilt itt a garázskapu, aztán az ajtó is és nagyember beengedett a házba. Először úgy szólított gyere tigris van bent kaja, gyere be. Nekem több se kellett, bezabáltam, majd elfoglaltam az egyik kényelmes fotelt és jót aludtam benne addig amíg ...

Mondhatjuk, hogy jó szórakozás ez a napi egyszeri sétálás ugyanazon az útvonalon anya, de néha úgy érzem másra vágyom. Jó, először ki se akartam menni az öledből, mert azt hittem nem viszel vissza a házba, de ma már tudom, hogy ez a séta mindkettőnknek jó. Főleg akkor, ha nősténygazdi is elkísér. Legalábbis nősténygazdi azt mesélte férfi gazdinak, hogy ilyenkor nem tudsz elmenekülni és milyen jókat beszélgettek és ez tinikorban igazán nagy kincs. Úgyhogy gondolom neked is jó szórakozás, beszélgethetsz nősténygazdival, közben rángathatsz engem a pórázon.

Múltkor véletlenül kiejtetted a pórázt és én rohantam gyorsan felfedezni merre lehetne még sétálni, de ígérem többet séta közben nem futok el tőled, mert olyan leszidást ...

Kiakadtam. Bruno meg Maci is akkor végezte a lakóparkban az őrjárati sétát, mikor engem is pórázvégre kapott nősténygazdi. Egyrészt nem voltam valami boldog, mert gazdianyu nem akart kivinni az utcára, mondván, hogy amíg ilyen „csúnya” vagyok jobb, ha csak a kertben játszom. Szerencsére nősténygazdi nem tágított és őt is kihozta velem sétálni. Na szóval, Bruno és Maci, a két kis golden kölyök, akiknek sajnos már csak a térdéig érek és ágaskodnom kell, ha bele akarok harapni valamelyik fülébe, megtámadott. Nem akarták elhinni, hogy én vagyok az, Sebastian. Aztán mikor végre jó szagügyre vettek, jó nagy röhögésben törtek ki. Nem is tudtam velük megvitatni, hogy mi olyan nevetséges, mert futottak is tovább. Aztán összefutottam a ...

Fúú, hát azt hittem elszaladok a világból. Készültem összeszedni minden értéktárgyam és új család után kutatni, akik egy fokkal normálisabbak és nem akarnak kutyát. Már megszoktam, hogy pamacsot elviszik itthonról sétálni, kirándulni vagy őt képesek benyomni a kocsiba egy hosszú útra is. Megértem, ha itthon marad egyedül vehetnek maguknak egy új házat az emberek. Múltkor fél napot itt hagyták velem és bár foglalkozhattam volna vele, de sürgős alvási elfoglaltságom volt és felmentem a nősténykisember napos, pihe puha ágyába heverészni. Mire lejöttem félig széttépte a bejárati ajtót, megrágott három papucsot és ellopta kisember Lego darabjait. Nem tudom mennyit és miket, mert felismerhetetlenre csócsálta őket. Szóval azóta nem ...

Nem értem, miért vittek dokihoz semmi baleset nem ért. Azt hiszem nem fájt semmim se, bár vörös gazdi néha olyan erősen megmarkol, hogy nem mindig vagyok biztos benne, hogy ő is csak játéknak gondolja a verekedésünket. Múltkor olyan kihívóan feküdt a kanapén muszáj volt ráugranom, valószínűleg ő nem gondolta viccesnek és úgy nekem támadt, mintha meg akarna ölni. Futottunk körbe-körbe az asztal, kanapé, székek körül és ha sikerült elkapnia, belémeresztette mind a tíz körmét. Vonyítottam és nőstény gazdi engem cseszett le, hogy hagyjam békén szegény macskát. A macska meg gúnyosan kifeküdt a padlóra és mozgatta a farkát, hogy úgyse merek újra ráugrani míg nőstény gazdi itt van. Tévedett. Aztán kikaptam. Közben meg nekem vannak ...

Örülök, hogy ti így örültök, de ez egyáltalán nem arról szól, hogy milyen ügyes vagyok. Téged érne áramütés kétszer aztán temethetnénk el a kertbe az almafa alá. Fú gazdi akármennyire is szeretgetsz most azért ki vagyok bukva. Nyakamba raktál valami új nyakörvet. Először még örültem is neki, hogy valami új divatos nyakörvet szereztetek be nekem, és a súlya alapján azt hittem jó kis drága kutyaékszer. Aztán jöttek mentek haverok a hátsó kerítés mögött és én rohantam üdvözölni őket, mint mindig. Ilyenkor megdumáljuk, ki merre tart, én miért nem megyek és hogy a lyuk a kerítés alatt még nem elég nagy, hogy kiférjek rajta. És van mikor a Lujza, a kis beképzelt csivava pöffeszkedik a kerítésem mellett, neki muszáj ...

Szomszéd haver él és virul. Na jó azt mégse lehet mondani, hogy virul, mert be van kötve a feje meg a lába is és nem engedik még csak kinézni se az ajtón. Alig bír enni, mert eltört az állkapcsa is és bár a doki a helyére rakta, de nehézkes a rágás. Gazdija nyomja bele a táplálékot injekciós tűvel. Azt mondja, hogy még így is jobban járt. Mivel nem látott engem kint ezért romantikázni ment éjjel a szomszéd kerületbe, ahol szerinte csudaszép csajok laknak, engem ugyan nem izgatnak, de olyan lelkesedéssel bír áradozni róluk, főleg az egyik perzsa keverék kisasszonyról, hogy lehet egyszer átmegyek én is megnézni mitől ilyen különlegesek. Szóval azt mesélte, hogy tök óvatosan közlekedett és egyszercsak a semmiből elütötte egy ...