Ugye nagyon nem aggódtatok. Képzeljétek az egész falu engem keresett. Család körbeharangozta az egész környéket. Ők ugyan nem voltak képesek hazajönni a napsütötte Magyarországról pedig hatalmas buli volt a környéken.

 Mindenféle kinézetű, méretű emberek versenyeztek. Valami olimpia szót emlegettek többször. A szitter csajszi is részt vehetett rajta, mert egyik nap kirakott a házból, és éjjel kilencig nem is akart beengedni. Többször visszanéztem, de aztán olyan hívogató volt a környék, hogy leragadtam a mezőn. Tudtátok, hogy az egerek mennyi kis egeret csinálnak ilyenkor? Hát volt nagy buli. A sok pici olyan bamba, hogy a haverokkal fogtuk a hasunkat a röhögéstől. Máskor oroszlánhoz hasonlító trükkökre van szükség, hogy megtévesszük a kis gonosztevőket, hogy aztán ajándékba hazavihessük őket, de idén nyáron rajzottak, mint a szúnyogok és még csak csendben se kellett lennünk, nagy zenebona közepette is jutott játék minden kandúrnak. Aznap kidőltem a mezőn. kereshettek bőszen, úgy ki voltam nyúlva, hogy ágyúgolyóval se tudtak volna felébreszteni.

Mikor hazaindultam az út mellett rengeteg ember, kiabál, éljenez, az úton meg kocsik helyett biciklis emberek hada tekeri nagyon gyorsan a pedált. Gondoltam kerülök picit, mert tuti laposra nyomnak, ha itt keresztülvágok. Bár szerintem mindegyiknél gyorsabb lennék csak ugye ők többen vannak. Szóval ahogy továbbmentem egy nagy zöld területre érkeztem, amit nöstényembernek tuti meg kéne néznie. Szenved otthon, hogy a fű a kertben azon a pár négyzetméteren szép legyen. Hát itt kilométereket zöldellt egységesen. Nem tudom hogyan csinálják, de nőstényembernek tuti ide kéne jönnie leckéket venni fűgondozásból. Itt is ez az olimpiai izé lehetett, mert sok-sok ember vette körül a szép zöld területet, mindenhol feszült figyelemmel nézték azt az egy embert, aki ütögette a kis labdát a fű közepén. Néhány helyen kis lyukak voltak a földben, lehet járt erre Sebastian, mert ilyen lyukakkal nálunk is tele van a kert. Az egyik labda megállt pont a lyuk szélén, hát picit rásegítettem, hogy beleessen. Olyan ordítás tört ki a nézőtéren, hogy fogtam a sátorfámat és elfutottam.

Kicsit már úgy éreztem elvesztem, de nem volt időm aggódni, mert újabb embersereg, csak most nem egy labdát bámultak, hanem szerencsétlen lovakat, akik mindenféle akadályon ugrattak át. Próbáltam elbújni az egyik bokor alatt az akadály mellett és tényleg mozdulatlan voltam, de az egyik hülye ló észrevett és csak kicsin múlt, hogy nem lépett rám. Hirtelen lefékezett, a hátán ülő emberke meg rohadt gyorsan előre repült. Szerencséjére csak egy pocsolyába esett bele, így azon túl, hogy koszos lett túlságosan nem üthette meg magát. De nem vártam meg míg kiderül jól van e. Továbbmentem, nehogy engem hibáztassanak, nem lehet tudni, szidják csak a lovat.

Gondoltam, hogy benézek még néhány olimpiai versenyszámra, de közben ismerős terepre értem és hazataláltam.