Szia.  A nevem bijoux (bizsu), a francia rokonok miatt lett francia nevem, vagy azért, mert egy ékszer vagyok, mint a nevem jelentése. Mindenesetre semmikép sem vagyok kispárna vagy ecset végén pamacs vagy kutyajáték. Az ékszer, a ház kicsi, gyönyörű ékszere, ez tetszik a legjobban. De a két újfiú összetévesztett egy díszpárnával és úgy rángattak, húztak, vontak, mintha nem tudnák, hogy én vagyok a kedvenc. Nagyon kikaptak, remélem enni se kapnak egy hétig. Fene se gondolta, hogy pont ezekkel lesz összetűzésem.

Szomszéd kutya, valami kis mitugrász fenevad állandóan megőrül, ha meglát, pedig nem szoktam minden nap idegesíteni, csak hetente párszor sétálok el előtte szép komótosan és szigorúan csak akkor ha meg van kötve. Sajnálom ...

Nem vagyok boldog. Hoztam haza ajándékot, ráadásul ki se nyírtam nekik előre. Elengedtem a konyhában. Gondoltam jó kis játék fogdosni a pici egereket, miért ne engedném át az élvezetett az embereknek.

Sokszor hozok egeret, madarat, de csak a lábtörlőig jutunk. Egyszer már próbáltam életben hagyni, de olyan későn engedtek be, hogy nem bírtam ellenállni. Amúgy nem csak én vagyok nagy vadász a családban. vagyunk még páran, de persze van, aki nem dolgozik csak járkál le föl. Rangidős vagyok a sorban. Mostmár a kutyák is fiatalabbak és őrzőm a területet rendesen, nehogy újabb éhező száj betévedjen ide. Van egy betolakodó, aki nem ért a jó szóból. Egyre közelebb és közelebb jön a házhoz, van, hogy a bokorban lapít a kertben és nem ...

Ugye nagyon nem aggódtatok. Képzeljétek az egész falu engem keresett. Család körbeharangozta az egész környéket. Ők ugyan nem voltak képesek hazajönni a napsütötte Magyarországról pedig hatalmas buli volt a környéken.

 Mindenféle kinézetű, méretű emberek versenyeztek. Valami olimpia szót emlegettek többször. A szitter csajszi is részt vehetett rajta, mert egyik nap kirakott a házból, és éjjel kilencig nem is akart beengedni. Többször visszanéztem, de aztán olyan hívogató volt a környék, hogy leragadtam a mezőn. Tudtátok, hogy az egerek mennyi kis egeret csinálnak ilyenkor? Hát volt nagy buli. A sok pici olyan bamba, hogy a haverokkal fogtuk a hasunkat a röhögéstől. Máskor oroszlánhoz hasonlító trükkökre van szükség, hogy ...

Ha igaz a hír akkor totál ki fogok borulni. Szokásos nyári programunkat nyomjuk, hosszú utazás után nagyszülő gazdiknál tengetem az időt a kisgazdikkal meg az új haverokkal, míg vörös gazdi, Jean-Luc otthon élvezi a nyugalmat, meg hogy szolgák hada jár hozzá és csak vele, csakis vele játszanak, foglalkoznak.

 Annyi élményem van, hogy azt se tudom hol kezdjem. Zuluval, a hiperaktív fekete óriással fürödtünk a Balatonban, felástuk az egész kertet, az összes homokot pedig behordtuk a házba, és annyi fenyőgyantát sikerült magunkra kenni, hogy fodrászhoz kellett menni. Zulu nagy küzdő, ha bezárnak minket akkor nagy munkába kezd és csak kaparja és kaparja az ajtót. Szerintem egyszer sikerül neki teljesen átkaparni magát. Néha tart egy kis ...

Tudom, hogy holnap elutaztok és már csak ez hiányzott, de legalább velem töltitek mind az éjszakát. Jó, én se örülök, hogy ketrecbe zárva kórházi szagok mellett kell lennünk, de nézzétek a jó oldalát. Együtt vagyunk, van időtök végigondolni, hogy mi mindent kell még bepakolnotok és amúgy is mindig tiszta bolondok háza mikor készülődtök, most milyen nyugi van, nem? Amúgy meg nem tehetek róla, minek engedtél ki este a házból. Gondolom jó hangos lehetett a visításom, mert rohantatok mind. Na jó, azt tisztázzuk le, hogy én vagyok az erősebb egyébként és az a „párduc”, aki rám támadott sokkal rosszabbul néz ki. Ő kezdte a veszekedést azzal, hogy az utcánkba jött, nem hagyhattam, hogy itt töltse az éjszakát. Arra meg végképp nem ...

Be kell valljak valamit. Nősténygazdi nem normális. Arra kért, hogy friss sztorikat írjunk mostmár, mert olvasóink számára unalmas már a beilleszkedés, az elszökés és az egyéb szobatisztasági problémák, bár azzal néha még van némi nézeteltérés.

Szóval felnőttünk. Én már harmadik éve, vörös gazdi, Jean-Luc pedig öt éve családtag és uralkodó. Szóval körülbelül egy évi sztorit és kalandot átugrunk, hogy az új tagokkal, új sztorikat írjunk nektek szeretettel.

Mondjuk több okból is egyet kell értsek nőstény gazdival. Új arcok kerültek a családba, új történetekkel. Na nem őrültek meg szerencsére teljesen, maradtunk ketten a családban, csak a nagyszülő gazdiknál lett némi változás a létszámban. Bizsut már ismeritek, ...

Megint itt van ez a fehér szőrpamacs. Nem értem. És mindig hoz magával egy csomó embert. Úgy teszek, mint aki észre se veszi, bújik hozzám, bögdös, meg szagolgat, de már a múltkor is próbáltam nem tudomást venni róla. Nem veszi a lapot, képes volt a kertben meg megkergetni. Úgyhogy el is mentem a szokásos utamra, hátha mire visszajövök eltűnik. Nem tudom hol születtem, azt se tudom ki vagyok, illetve egy ideje már bizsu néven ordibálnak utánam.

 Egyik nap sétáltam, sétáltam, kinyilt itt a garázskapu, aztán az ajtó is és nagyember beengedett a házba. Először úgy szólított gyere tigris van bent kaja, gyere be. Nekem több se kellett, bezabáltam, majd elfoglaltam az egyik kényelmes fotelt és jót aludtam benne addig amíg ...

Mondhatjuk, hogy jó szórakozás ez a napi egyszeri sétálás ugyanazon az útvonalon anya, de néha úgy érzem másra vágyom. Jó, először ki se akartam menni az öledből, mert azt hittem nem viszel vissza a házba, de ma már tudom, hogy ez a séta mindkettőnknek jó. Főleg akkor, ha nősténygazdi is elkísér. Legalábbis nősténygazdi azt mesélte férfi gazdinak, hogy ilyenkor nem tudsz elmenekülni és milyen jókat beszélgettek és ez tinikorban igazán nagy kincs. Úgyhogy gondolom neked is jó szórakozás, beszélgethetsz nősténygazdival, közben rángathatsz engem a pórázon.

Múltkor véletlenül kiejtetted a pórázt és én rohantam gyorsan felfedezni merre lehetne még sétálni, de ígérem többet séta közben nem futok el tőled, mert olyan leszidást ...

Kiakadtam. Bruno meg Maci is akkor végezte a lakóparkban az őrjárati sétát, mikor engem is pórázvégre kapott nősténygazdi. Egyrészt nem voltam valami boldog, mert gazdianyu nem akart kivinni az utcára, mondván, hogy amíg ilyen „csúnya” vagyok jobb, ha csak a kertben játszom. Szerencsére nősténygazdi nem tágított és őt is kihozta velem sétálni. Na szóval, Bruno és Maci, a két kis golden kölyök, akiknek sajnos már csak a térdéig érek és ágaskodnom kell, ha bele akarok harapni valamelyik fülébe, megtámadott. Nem akarták elhinni, hogy én vagyok az, Sebastian. Aztán mikor végre jó szagügyre vettek, jó nagy röhögésben törtek ki. Nem is tudtam velük megvitatni, hogy mi olyan nevetséges, mert futottak is tovább. Aztán összefutottam a ...

Fúú, hát azt hittem elszaladok a világból. Készültem összeszedni minden értéktárgyam és új család után kutatni, akik egy fokkal normálisabbak és nem akarnak kutyát. Már megszoktam, hogy pamacsot elviszik itthonról sétálni, kirándulni vagy őt képesek benyomni a kocsiba egy hosszú útra is. Megértem, ha itthon marad egyedül vehetnek maguknak egy új házat az emberek. Múltkor fél napot itt hagyták velem és bár foglalkozhattam volna vele, de sürgős alvási elfoglaltságom volt és felmentem a nősténykisember napos, pihe puha ágyába heverészni. Mire lejöttem félig széttépte a bejárati ajtót, megrágott három papucsot és ellopta kisember Lego darabjait. Nem tudom mennyit és miket, mert felismerhetetlenre csócsálta őket. Szóval azóta nem ...