Nem vagyok gyengeelméjű, ne velem kiabálj nőstény kisember. Nem tehetek róla, hogy ez is megcsípett. Marha hangosan bírnak zümmögni és mindig ott legyeskednek a vadvirágok között, ahova én szeretek befeküdni a délutáni második sziesztámon. És irtó dühös tudok lenni, ha nem hagynak aludni. Amit amúgy már te is megtapasztalhattál mikor kiraktál a szobából, mert valami barátnőddel akartál pizsamapartit tartani. Mondjuk jó lenne, ha kicsit több virág élne ebben a házban, mert lassan nem lesz mit lelöknöm a szekrény tetejéről.

Honnan tudjam méhecske volt e vagy egy darázs? Mit számít? Szerintem megdöglött a szemétláda, mert mielőtt feldagadt volna a szemem, láttam, hogy nem bír elrepülni. Megettem volna, ha van erőm, de ez a kis csípés iszonyatosan bír fájni. Rohantam haza, hogy segítsetek.

Mi az, hogy most nem rohanunk a dokihoz, hát mit akartok, hogy elrepüljek, mint egy lufi?

Te sem gondoltad komolyan, férfiember, hogy kibírom, ha egy jeges rongyot a fejemhez nyomsz. Most legalább te is érzed egy picit mi az a fájdalom. Jó hát vérzik, látom én, nekem meg szarul esett a jég a fejemen.

Túléltem az éjszakát igen, nem kell úgy meglepődni és már látok is valamennyire. Szerintem gyorsabb volt, mikor a doki kezelt, de ti tudjátok én elviselem az extra gondoskodást. Majd valahogyan meghálálom nektek.

Ne izgulj nem megyek a kerítés mögé ma még, csak járok egyet a környéken, hogy megmutassam élek. Nehogy azt higgye a többi macska a környéken, hogy szabad a terep. Nem osztozom, más macskákkal főleg nem. Elég volt Marcival kibírni napokig a kis ketrecben, meg osztozni a kaján. Na jó, a ketrec nagyobb volt, mint a nősténygyerek szobája, de a kaja küzdelem volt Marcival. Soha többé nem osztozom. Végre egyedüli uralkodó vagyok, hat ember lesi minden kívánságomat, más macska ide be se szagolhat. A nagydarab vörössel, aki két házzal arrébb kapott szállást könnyű volt megértetni, meg a kis tigrismintással is, aki egy sarokkal arrébb lakik, de a szemben lakó fekete eléggé akaratos. Pedig már tudja, hogy én vagyok az erősebb. Első alkalommal, mikor a kertben, az én kertemben, akart heverészni, nőstény ember a segítségemre sietett és közösen kergettük el. Másodszor mikor próbálkozott a kocsiparkolóba se engedtem be, nehogy nőstény ember megint meghallja a csetepatét és újra a segítségemre siessen, ezzel iszonyat cikibe hozva engem. Még a végén elterjed a környéken, hogy csak nőstény emberrel vagyok képes küzdeni és itt henyélne az egész bagázs. Szóval most már szembe szomszéd se mer a közelünkbe jönni, úgy elintéztem párszor. De tegnap látta a feldagadt képem, úgyhogy most muszáj megmutatnom, hogy élek és virulok.