Ajtó nyitva, sehol senki. Hahóóóó, van itt valaki? Az előbb még itt nyüzsgött mindenki, csak olyan rövid volt az éjjel, hogy gondoltam ráérek még felkelni. Legközelebb hamarabb lerakhatnátok aludni. Nőstényember te sem vagy itt? Általában téged látlak egész nap, de ha most nem jössz elő megkereslek. Óvatosan felosonok a lépcsőn, nehogy észrevegyenek, a múltkor is mekkora balhé volt belőle, hogy felmentem pár lépcsőfokot.

Azt a! Pihe puha padlószőnyeg és ágyak tömkelege és rácsos ágy, ahova még a nap is odatűz. Most komolyan ezt féltettétek tőlem? Hát mit vétettem, hogy ezt nem láthattam eddig? Lefekszem ide, nem, mégse, kipróbálom azt az ágyat. Még jó meleg, de sötét van, ez a másik ágy meg már hideg, ezen meg van valami pléd szerű, ami egyáltalán nem puha, fúj. Maradt a rácsos ágy. Pont nekem való, nem is értem kinek tartják ezt itt, ezeken a rácsokon más nem fér át az tuti. Jó puha és tűz rám a napocska. Imádom.

Áááááá. Hát szabad így kiabálva felébreszteni? Éppen szépeket álmodtam. Sütött a pocikámra a nap és a reggeli sziesztámat tartom, te meg kiabálsz velem.

Rendben van, megértettem, kisember alvóhelye ez, éreztem is a szagát picit, bár elképzelésem sincsen róla, hogyan mászik át ezeken a rácsokon.

Nem értem minek mondod, hogy sicc sicc továbbra is. Kijöttem az ágyból, és elhevertem a padlószőnyegen. Azt ne mond nekem, hogy ezen alszik bárki is közületek. Nem akarsz macskaszőrt a kisember ágyában, mondanám, hogy értem, de én elég jól elvagyok a macskaszőrrel az ágyamban. Jut eszembe, éjjel véletlenül becsorgott, így nem csak macskaszőr van a kis ágyikómban. Ha már úgyis az ágyakról beszélünk, jó lenne, ha megnéznéd, mert én tuti nem fekszem oda vissza.

Elmondhatod még százszor, hogy menjek le, nekem nem szabad idefent lenni, most, hogy láttam, éreztem, tapasztaltam, hogy mi is van idefent, biztos lehetsz benne, hogy belém fogsz botlani itt még jó párszor.