Örülök, hogy ti így örültök, de ez egyáltalán nem arról szól, hogy milyen ügyes vagyok. Téged érne áramütés kétszer aztán temethetnénk el a kertbe az almafa alá. Fú gazdi akármennyire is szeretgetsz most azért ki vagyok bukva. Nyakamba raktál valami új nyakörvet. Először még örültem is neki, hogy valami új divatos nyakörvet szereztetek be nekem, és a súlya alapján azt hittem jó kis drága kutyaékszer. Aztán jöttek mentek haverok a hátsó kerítés mögött és én rohantam üdvözölni őket, mint mindig. Ilyenkor megdumáljuk, ki merre tart, én miért nem megyek és hogy a lyuk a kerítés alatt még nem elég nagy, hogy kiférjek rajta. És van mikor a Lujza, a kis beképzelt csivava pöffeszkedik a kerítésem mellett, neki muszáj beolvasnom, hogy húzzon el azonnal, ő meg vissza kiabál aztán elszalad. Ami viszont sokszor kiborít, mikor azt hiszik a legjobb hely könnyíteni magukon és kiadni a déli ebédet, az az én kerítésem töve. Persze hogy percekkel azután is mondom a magamét, mikor már látótávolságban sincs a gaz kutya.

Most is rohantam üdvözölni Brunót és Doudout a két Labrador kölyköt; akik mindig együtt sétálnak és általában beköszönnek, ha nem látnak útközben, erre mikor elkezdek nekik mesélni, csippen egyet a nyakam, majd még egyet. Nem nagyon érdekelt, de mikor elkezdett rezegni a nyakamon az a szar hát már éreztem, hogy itt baj lesz, de muszáj volt elmesélnem, hogy a szembe szomszéd ordibált a gazdival, de a sztori végére már nem értem, mert valami úgy belém csípett, hogy vonyítva rohantam nősténygazdihoz. Az meg azt mondja semmi baj, meg fogom tanulni és megszeret, megdicsér, hogy visszajöttem. A második ilyen kör után rájöttem, hogy ez nem tréfa és rövidre kell fognom a mondandómat. Csippen egyet már befogom a számat és kettőnél bent is vagyok a házban.

Nőstény gazdi azt mondta, hogy sajnálja, de nem csaphatok zajt, mert a szomszéd miattam ordibált vele. De kiderült az is, hogy a szomszédot úgy hívják, mint engem. Anya és többi gazdi is jót nevetett ezen. És bár nekem elég fura, de nőstény gazdi azóta a kert közepén hangosan ordítja a nevem néhány nem ide illő jelzővel. Aztán megsimogat és fülembe súgja, hogy nem nekem szólt. Mindenesetre nem tudom kinek célozza ezeket a trágár szavakat, de legalább még többet játszik velem a kertben. Remélem ezt a csipogó, rezgő izét meg hamarosan leszedik a nyakamból. Ha nem kénytelen leszek kitalálni valamit, hogy megszabaduljak tőle.

Szeretlek anya puszi. Szia. Szőrmók.