A csodából majdnem haláli történet lettem. Szerencsére megúsztam a dolgot, de az biztos, hogy egyet a kilencből lehúzhatok.

 Sokáig ki se dugtam az orrom a házból, ahová karácsonyi csodaként betoppantam. Illetve ha ki is szagoltam, eszembe se jutott, hogy mégegyszer a hidegre vigyem a bőröm. Bár még most sem emlékszem honnan jöttem, de a hideg szélre és a vizes esőre a bundámon igen.

 Elég volt nekem randalírozni a házban, mászkálni a karnison, bunyózni a hazatérő fajtársakkal. Na meg kacérkodni a két egyre nagyobbra növő golden fiúval, akiknek neki rontok a lépcső tetejéről, és egy nage-waza judo technikával ippon-pontozásos győzelmet aratok. Szerencséjükre sosem lett komoly bajuk, mert az ablak mindig közénk állt.

...