Fut, mint a hülye össze vissza, mint aki sose látott kertet. Örül, mint kutya a farkának.

Ó hát egy kutya, tényleg. Basszus, egy kutya. Sose fogom megszokni. Ha ki tudnám nyitni a kertkaput talán megszabadulhatnék tőle. Csak olyan kis szerencsétlen, tuti rögtön felfalná egy patkány és hát a halálát azért nem kívánom, csak sokkal jobban örültem volna, ha ezzel a fehér szőrcsomóval nem a saját házamban kellett volna megismerkednem. Most jót röhögnék szomszéd vöröskén vagy szembe fekete szomszédon, hogy kaptak társaságnak egy kutyát, erre mit ad isten, nekem kell itt jóképet vágni hozzá, mint aki mindig is tudta, hogy osztoznia kell egy kutyával a házon és kerten. Tegnap ugyanis előadtam, hogy tudtam róla és  milyen boldog vagyok, ...